Az idei felvételi eljárás nem csak az egyetemre készülő felvételizőknek, hanem a gyógyszerész-képzőhelyek vezetőinek is sok izgalmas pillanatot okozott. Ennek oka, hogy a kormányzat eredeti tervei szerint a képzésre felvehető hallgatók számát olyan drasztikusan csökkentették volna, hogy hosszabb távon jelentős szakember hiány alakult volna ki a magyar egészségügyben. A katasztrófát idén ugyan sikerült elkerülni, de érdemes áttekinteni, hogy pontosan mi történt az elmúlt időszakban, és mire számíthatunk a jövőben.
A történet 2014 decemberében kezdődött annak a Felvételi Tájékoztatónak a megjelenésével, mely a 2015 szeptemberében induló képzésekhez kapcsolódó adatokat tartalmazza. A Tájékoztatóban megjelent táblázat szerint a gyógyszerész képzés is az egyike lett annak a 41 szaknak, amelyre központi ponthatárt határoztak meg, és ami döntően befolyásolta a képzésre felvehető hallgatók létszámát.
Egy átlagos szak esetében a jelentkezők közül annyi hallgatót vehet fel a felsőoktatási intézmény, amennyire kapacitása van. A felvételi ponthatárt az határozza meg, hogy az adott intézménybe hányan jelentkeztek, és hogy a jelentkezők hogyan teljesítettek a felvételi eljárásban. További általános szabály, hogy a sikeres felvételihez teljesíteni kell egy általános minimum ponthatárt is, ami 2015-ben 280 pont volt. Ez alatt a pontszám alatt senkit sem lehet felvenni a felsőoktatásba. Központi ponthatár esetében a minimum ponthatár felett meghatároznak egy magasabb pontszámot is, ami alatt az adott szakra államilag támogatott képzésre nem lehet felvételt nyerni. A gyógyszerész szakon 2015-ben ezt a központi ponthatárt 400 pontban állapították meg.
A probléma lényegét azonnal meg lehet érteni, ha egy pillantást vetünk a 2014-es felvételi ponthatárokra a négy képzőhelyen:
| Képzőhely neve | Ponthatár |
| Debreceni Egyetem | 391 |
| Pécsi Tudományegyetem | 327 |
| Semmelweis Egyetem | 381 |
| Szegedi Tudományegyetem | 360 |
A központi ponthatár meghúzása mellett további megszorításként 275 főre csökkentették az állami támogatással felvehető hallgatók létszámát. Ez a terv mindenképpen hatalmas csapás lett volna a magyar gyógyszerész-képzésre, ezért a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a négy gyógyszerész képzőhely vezetői közösen megkeresték az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkárságát annak érdekében, hogy bővítsék a hallgatói létszámot. Az egyeztetések során a szakma részéről a „Gyógyszerellátás és a gyógyszerészképzés számokban” című tanulmányban bemutatták, hogy a 275 fős államilag finanszírozott képzési hely nem elegendő, azt legalább 75 fővel lenne szükséges emelni.
Az előzetes sajtóhírek szerint az államtitkárság az érveket elfogadta, és az előírt keretszámokat felfelé módosította. 2015. július 23-án a felvi.hu honlapon kihirdették a felvételi eredményeket, köztük a felvételi ponthatárokat és a felvett jelentkezők számára vonatkozó tájékoztatókat is. Az alábbiakban ezeket az adatokat mutatjuk be, valamint az összehasonlítás kedvéért közöljük az előző évek hasonló adatsorait is.
A központilag meghatározott 400 pont helyett az állami ösztöndíjas gyógyszerész képzésre végül már 385 ponttal is felvételt lehetett nyerni. Az első ábrán az elmúlt években felvett hallgatók létszáma mellett az is látható, hogy a négy képzőhely között hogyan oszlanak el ezek a hallgatók.
Az előző évi 403 állami ösztöndíjas hallgató helyett idén már csak 319 jelentkezőt vettek fel, ami közel 21%-os csökkenést jelent. Az ábrán egyértelműen látszik, hogy ez leginkább a Pécsi Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet érintette hátrányosan. Míg a debreceni és a fővárosi képzőhelyek a meghirdetett kapacitásaikat teljes egészében fel tudták tölteni hallgatókkal, addig a másik két intézménynek ez csak részben sikerült.
A fennmaradó kihasználatlan kapacitásokra önköltséges finanszírozási formában lehet további hallgatókat felvenni. Az állami ösztöndíjas képzéssel ellentétben ennél a finanszírozási formánál a felvételi ponthatárok intézményenként eltérnek.
| Képzőhely neve | Ponthatár |
| Debreceni Egyetem | 282 |
| Pécsi Tudományegyetem | 314 |
| Semmelweis Egyetem | 315 |
| Szegedi Tudományegyetem | 298 |
A következő ábra azt mutatja meg, hogy az elmúlt években, illetve az idei évben a fenti pontszámok alapján hány hallgatót vettek fel az egyetemek önköltséges képzési formában.
Az adatokat némileg torzítja az a tény, hogy a 2015-ös év adataiban még nincsenek benne a pótfelvételi eljárás keretében felvett hallgatók száma. Meg kell jegyezni azt is, hogy a Semmelweis Egyetem nem hirdetett pótfelvételit gyógyszerész szakra, a Debreceni Egyetem pedig az elmúlt években nem vett fel hallgatót pótfelvételi eljárásban.
Összességében megállapítható, hogy a gyógyszerészképzésre felvett hallgatók száma jelentős mértékben csökkent, mely utolsó ábránkon jól látszik.
Az eredeti kormányzati szándék, mely szerint a 403 állami finanszírozott keretszámot egy év alatt 275-re csökkentenék, végül nem teljesült. A gyógyszerészeti szakmai szervezetek és a képzőhelyek közös előterjesztésükben amellett érveltek, hogy a keretszámot legalább 75 fővel hosszú távon is indokolt lenne megemelni, ezt azonban csak részben sikerült elérni. 350 hallgató helyett csak 319 jelentkezőt vettek fel állami ösztöndíjjal. A kieső hallgatói létszámot némileg kompenzálta ugyan az önköltséges képzésbe belépő hallgatók magasabb száma, azonban ennek is megvannak a maga korlátai, mivel a gyógyszerészképzés az egyik legnagyobb képzési költséggel rendelkező szak.
A magyar gyógyszerészképzésnek, amellett, hogy nemzetközileg is elismerten jó minőségű képzés, számos megoldandó problémával és feladattal kell megbirkóznia az elkövetkezendő években, hogy a felmerülő igényeknek minél jobban meg tudjon felelni. Az egyetemeknek és a szakmának idén két újabb jelentős kihívással kellett szembesülnie: mostantól folyamatos harcot kell vívni az államilag finanszírozott keretszámok növelése és megtartása mellett, valamint megoldást kell találni a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók terheinek csökkentésére.
