Két hónappal ezelőtt jelent meg az EU szakértőinek javaslata bizonyos étrend-kiegészítő összetevők alkalmazása kapcsán. Abban a szakemberek 13 olyan anyagot jelöltek meg, melyek alkalmazása veszélyes lehet. Ennek kapcsán a Pénzcentrum kérte a hatósági oldalról az NNGYK, az étrend-kiegészítő gyártók és forgalmazók oldaláról a MÉKISZ, és a kereskedelmi, gyógyszerészi oldalról a HGYSZ állásfoglalását. Ami egyértelmű: az új ajánlások valójában a magyar szabályozás szempontjából nem hozhatnak sok változást. Az érintett anyagok jó része már most is szerepel a hazai feketelistán. A patikák biztonságosabbnak tartanák, ha bizonyos szereket csak gyógyszertárban lehetne megvásárolni, a gyártók és forgalmazók szövetsége szerint azonban erről nincsen szó.
Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, júniusban jelent meg az EU-tagállamok szakértőinek ajánlása bizonyos anyagok alkalmazásának korlátozásáról étrend-kiegészítőkben. A szakértők 117 anyag közül 13-at választottak ki, amelynek lehetnek veszélyei – ezek akár a tagállamok döntésétől függően betiltásra is kerülhetnek a jövőben. Lapunk kérte az NNGYK (az OGYÉI jogutódja), a HGYSZ és a MÉKISZ állásfoglalását. Mutatjuk, mit gondolnak a magyar szakértők, a gyógyszerszakma képviselői a feketelistáról.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) lapunk kérdésére válaszában azt írta: „Az étrend-kiegészítő készítmények a vitaminokon és ásványi anyagokon túl egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyago(ka)t (a továbbiakban: egyéb anyagok) is tartalmazhatnak. A készítményekben megjelenő egyéb anyagok lehetnek például szintetikusan előállított anyagok, gyógynövények, illetve azokból származó kivonatok, izolált anyagok stb. Ezek humán szervezetre gyakorolt hatása több esetben részleteiben nem ismert, és adott esetben nem is biztonságosak, a tudományos vizsgálatok alapján akár veszélyt is jelenthetnek a fogyasztó egészségére.”
Amint arra az NNGYK rámutatott: az egyéb anyagokra vonatkozóan a közösségi szinten harmonizált szabályozás jelenleg nem teljeskörű, így azok alkalmazását illetően a tagállamok saját hatáskörükben is rendelkezhetnek nemzeti szabályozások, útmutatók, ajánlások, rendeletek formájában. Az NNGYK Tudományos Tanácsadó Testületének feladata az élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazni kívánt egyéb anyagok, elsősorban gyógynövények közegészségügyi szempontból történő értékelése a lakosság egészségének védelme érdekében.
…
A gyógyszerészek is a szigorítás mellett vannak
Lapunk megkereste a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségét (HGYSZ) is, hogy patikai oldalról mi a véleményük bizonyos anyagok korlátozásáról az étrend-kiegészítőkben. A szövetség álláspontja továbbra is az, amelyet korábban megfogalmaztak: némely étrend-kiegészítőket ne lehessen akárhol megvásárolni.
Az étrend-kiegészítők forgalmazásának kérdésköre jó ideje napirenden van az Európai Unióban és hazánkban is egyaránt. Továbbra is azt gondoljuk, hogy szigorításra lenne szükség ezen területen. Az étrend-kiegészítők nem megfelelő fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet, különösen más készítmények, gyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy csak ellenőrzött helyről szerezzék be a fogyasztók ezeket a készítményeket. A legbiztonságosabbnak a gyógyszertári vásárlást gondoljuk, mert itt a fogyasztók szakmai tanácsadásban is részesülhetnek az étrend-kiegészítők alkalmazását illetően. Mi azt az irányt támogatjuk, hogy széles szakmai kör bevonásával határozzák meg azokat az aktív összetevőket, különös tekintettel a gyógynövényekből származó anyagokra, amelyeket tartalmazó étrend-kiegészítőkhöz csak gyógyszertárakban lehessen hozzájutni – hangsúlyozták válaszukban. A HGYSZ fontosnak és előremutatónak tart minden olyan hazai és európai uniós kezdeményezést, ami elősegíti, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása biztonságosabbá és ellenőrzöttebbé váljon, ezért bizakodóan tekintenek a következő időszak elé – közölték lapunkkal.
Az étrend-kiegészítő gyártók szerint a termékek biztonságosak, a fogyasztók egészsége az első
A Pénzcentrum a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) véleményét is kérte a most megjelent EU-s ajánlásról. A MÉKISZ álláspontját változtatás nélkül közöljük:
„Az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó nemzeti hatóságokat tömörítő szervezet a HOA (HEADS of FOOD SAFETY AGENCIES), melynek Magyarország is tagja, napirendjére vette az étrend-kiegészítőkben felhasználható úgynevezett egyéb, a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő, elsősorban növényi és állati eredetű anyagok biztonságosságának kérdését. Ez egy húsz éve húzódó probléma, amely az étrend-kiegészítőkben és egyéb élelmiszerekben előszeretettel használt egyéb anyagokat érinti. Miközben az élelmiszer szabályozás és ezen belül az étrend-kiegészítőkre vonatkozó szabályozás legtöbb területe uniós szinten harmonizált, addig a felhasználható egyéb anyagok szabályozása nemzeti hatáskörben maradt. A legtöbb tagállamnak vannak negatív és/vagy pozitív listái az élelmiszerekben (étrend-kiegészítőkben) felhasználásra nem engedélyezett (negatív lista), korlátozással engedélyezett vagy éppen engedélyezett (pozitív lista) egyéb anyagokról.
…
A MÉKISZ reagált a HGYSZ javaslatára is, amely csak gyógyszertári forgalmazásba utalná azokat az étrend-kiegészítőket, amelyek hatással lehetnek más szerek, gyógyszerek hatására. A reakciót szintén változtatás nélkül közöljük:
„Egy másik kérdés az élelmiszerek (beleértve az étrend-kiegészítőket is) és a gyógyszerek közötti lehetséges kölcsönhatás kérdése. Ez valóban egy releváns kérdés, melyre azonban van kialakult jó gyakorlat, amely megfelelő biztonsági garanciát biztosít a fogyasztók számára. A gyógyszerek esetében ugyanis a betegtájékoztatóban kötelező feltüntetni, hogy az adott gyógyszer egyidejű bevétele étellel és itallal milyen kölcsönhatást eredményezhet. Fontos itt hangsúlyozni, hogy az élelmiszerekre (beleértve az étrend-kiegészítőket is) vonatkozó jelölési előírások nem terjednek ki a gyógyszerekkel történő kölcsönhatásokra, miközben – csak két példát kiemelve a sok közül – számos fűszerünk esetében ilyen kölcsönhatásra számítani lehet vagy jól ismert a grapefruit gyümölcs hatása egyes gyógyszerek biohasznosulására. A MÉKISZ támogatja és tagjai számára javasolja, hogy a releváns kölcsönhatásokat az étrend-kiegészítők gyártói/forgalmazói önkéntes alapon tüntessék fel a termék jelölésén, továbbá a fogyasztók edukálása is kiemelt feladat ezen a területen.
A fentieken túl a MÉKISZ álláspontja az, hogy a jelenlegi szabályozásnak megfelelően csak biztonságos étrend-kiegészítők kerülhetnek forgalomba, az egészségügyi kockázatot jelentő termékek forgalmazását meg kell tiltani. Nem állhat elő tehát olyan helyzet, hogy egyes termékek forgalmazási helyeit azért kellene korlátozni (például csak gyógyszertárakra) mert az kockázatot jelent a fogyasztóra, hiszen ilyen termék jogszerű forgalmazását a jogszabályi előírások kizárják. A MÉKISZ elkötelezett a fogyasztók egészségének védelmében, azonban ennek biztosítása csak kellően megalapozott szabályozási lépésekkel, az élelmiszeripari vállalkozások indokolatlan korlátozása nélkül valósítható meg.”
A teljes cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható.
