Az elmúlt hónapok során több helyen is megjelent a hír, hogy az idén drasztikusan csökkent a felsőoktatásba jelentkező fiatalok száma. A tavalyi évhez képest idén 20 ezerrel kevesebben, összesen 91,4 ezren adták be a jelentkezésüket valamely felsőoktatási intézménybe. A felvételizők számának csökkenése érintheti a gyógyszerész képzést is, és ezen keresztül hatással lehet a gyógyszerellátás munkaerőpiaci helyzetére, ezért érdemes részletesebben megvizsgálni az idei felvételi statisztikai adatokat.
A felvételi ponthatárok
A különböző évek felvételi ponthatárait érdemben nem lehet összehasonlítani, mert a felvételi eljárás és a pontszámítás szabályai sokszor változnak, így az eltérő években szerzett hasonló pontszámok eltérő felkészültségre utalhatnak. Emellett sokat számít a megszerzett pontok átlagában például az is, hogy az adott évben mennyire voltak nehezek az emelt szintű érettségi feladatai a felvételi tárgyakból.
Ezen kívül a gyógyszerész szakról még azt érdemes tudni, hogy egyike azon néhány osztatlan képzésnek, melyhez központi minimum ponthatárt állapítottak meg. Ez azt jelenti, hogy 380 pontnál kevesebbel rendelkező felvételizőt akkor sem vehetnek fel az intézmények állami ösztöndíjas képzésre, ha egyébként lenne szabad hely a hallgatóknak.
Ideális esetben egy szakra nagyon sok jó képességű tanuló jelentkezik, akik között erős verseny alakul ki a bejutásért. Minél többen vannak, annál magasabb a felvételhez szükséges ponthatár. Ezért lenne jó jel a képzés szempontjából, ha a ponthatárok magasabbak lennének a központilag megállapított minimális szintnél.
Mindezek ismeretében beszédes, hogy a négy gyógyszerész képzést biztosító egyetem közül háromnál is 380 pont volt a felvételi ponthatár az állami finanszírozású helyekre. Egyedül a Pécsi Tudományegyetemen volt kicsit magasabb a határ, az ő képzésükre 382 ponttal lehetett idén bekerülni. Amint azt az alábbiakban látni fogjuk ezek az eredmények valószínűleg hatással voltak a felvett hallgatók létszámára is.
Jelentkezők és felvettek száma
A felsőoktatási felvételi eljárásokkal kapcsolatban számos statisztikai adat megtalálható a Felvi.hu portálon, azonban számunkra alapvetően három adat érdekes. A portál adatbázisából megtudhatjuk, hogy hányan jelentkeztek első helyen és összesen az egyes szakokra, valamint, hogy közülük végül hányan nyertek felvételt.
Az első kérdés, amire a választ keressük, hogy milyen hatással volt a gyógyszerész szakra jelentkezők létszámára a felsőoktatásba jelentkezők számának jelentős csökkenése. Az alábbi ábrán az első helyen jelentkezők és az összes jelentkezők számának alakulását láthatjuk az elmúlt években.
Megnyugtató hír, hogy a felvételizők számának általános csökkenése nem érintette a gyógyszerész képzést. Igaz, hogy az elmúlt évekkel összehasonlítva az idén jelentkezők száma nem jelentősen kiemelkedő, azonban csökkenés helyett inkább enyhén emelkedő tendenciát mutat. Figyelmeztető jel lehet azonban, hogy az első helyen jelentkezők száma kis mértékben csökkent a tavalyihoz képest.
A felvett hallgatók adatait megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a jelentkezők számának enyhe emelkedését nem követte a felvételt nyert hallgatók számának emelkedése. A tavalyi kiemelkedő számhoz képest ugyan kevesebb hallgatót vettek fel gyógyszerész szakra, azonban az idei eredménnyel is elégedettek lehetünk az elmúlt évekkel összehasonlítva.
Az alábbi ábrán szétbontottuk az államilag finanszírozott és az önköltséges képzésre bejutott hallgatók számát, hogy jobban láthatóvá váljanak a változások.
Ahogy az látható, jelentős változás állt be a felvett hallgatók összetételében a képzés finanszírozása alapján. Az államilag finanszírozott képzésre jelentősen kevesebb hallgatót (54 fő) vettek fel az egyetemek a tavalyi évhez képest. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett az önköltséges képzésre felvett hallgatók száma (25 fő).
Ez az eredmény minden bizonnyal összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy több egyetemen is a központilag meghatározott ponthatárt kellett elérni a sikeres felvételihez. A statisztikai adatok alapján úgy tűnik, hogy a felvételizők egy részének nem sikerült elérnie az államilag finanszírozott képzéshez szükséges ponthatárt, ezért már csak önköltséges formában tudja elkezdeni a képzést.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy annak ellenére, hogy az idén jelentősen kevesebb tanuló jelentkezett a felsőoktatásba, ez nem érintette hátrányosan a gyógyszerész képzést. A szakra jelentkezők száma nem csökkent, hanem inkább enyhén növekedett. A felvételt nyert hallgatók között azonban kevesebben jutottak be az államilag finanszírozott képzésre, és többen az önköltséges képzésre. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a képzés végére esetleg nagyobb lesz a lemorzsolódás.
A gyógyszerész képzés tehát a felvételi szempontjából a várakozásokkal ellentétben nincs rossz helyzetben, azonban ezzel az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. A jövőben minden bizonnyal további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy vonzóbbá tegyük a gyógyszerészi hivatást, és hogy minél jobb képességű tanulók jelentkezzenek a gyógyszerész szakra. Ezáltal emelkedhet az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatók száma, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a lemorzsolódás és nagyobb arányban végezzék el a gyógyszerész képzést.
