A veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti rendelkezések eredetileg szeptember 16-ig engedték meg, hogy telefonon keresztül írathassuk fel a gyógyszereinket. A járvány második hullámának beindulásával azonban világossá vált, hogy erre a lehetőségre továbbra is szükség van, ezért az egészségügyi kormányzat megteremtette a telemedicina hosszú távú fennmaradásához szükséges jogszabályi környezetet. A Magyar Közlöny 206. számában jelentek meg azok a rendeletek, melyek megteremtik a feltételeket a szolgáltatás további működtetéséhez.
A telemedicinai szolgáltatások nyújtásával és az egészségbiztosítási finanszírozás elszámolásával kapcsolatos rendelkezéseket két jogszabály tartalmazza:
- az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet,
- és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet.
A 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosításai
A módosítások alapján az egészségügyi szolgáltatóknak több feltételnek is meg kell felelniük ahhoz, hogy a telemedicina keretében egészségügyi szolgáltatást tudjanak nyújtani.
Ennek keretében az orvosi rendelőknek biztosítaniuk kell:
- az egészségügyi szolgáltató részéről szükséges infokommunikációs eszközöket,
- az adott ellátáshoz szükséges orvostechnikai eszközöket,
- a telemedicina ellátásra vonatkozó eljárásrendet,
- és egy betegtájékoztatót.
A rendelet melléklete szerint a továbbiakban a háziorvosi és gyermekorvosi rendelő működésének kötelező tárgyi feltétele lesz egy távkonzultáció nyújtására alkalmas telefon, mobiltelefon vagy számítógép széles sávú internetkapcsolattal. Ez utóbbi megoldás esetben biztosítani kell a szélessávú internetkapcsolatot, a megfelelő, stabil adatátvitelt és adatbiztonságot, valamint a vírusvédelmet.
Ha valamely jogszabály az adott egészségügyi eljárás végzéséhez videokapcsolat alkalmazását írja elő, akkor a videokapcsolat létrehozására szolgáló eszközöket is infokommunikációs eszközöknek kell tekinteni. Emellett a beteg egyértelmű azonosításáról a szolgáltatónak kell gondoskodnia.
A tárgyi feltételek megteremtése mellett az is nagyon fontos, hogy a telemedicinát milyen célra és milyen szakmai kritériumok mellett alkalmazhatják az egészségügyi dolgozók. A telemedicina az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó és a beteg közötti konzultációt, illetve az orvosok egymás közötti konzíliumát helyettesítheti. Az alkalmazása során tekintettel kell lenni az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírásaira is.
Ha a szakmai és tárgyi feltételek teljesülnek, akkor az orvos a telemedicina keretén belül
- diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,
- tanácsadást, konzultációt végezhet,
- betegirányítást láthat el,
- beutalót adhat,
- gondozást láthat el,
- terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,
- gyógyszert írhat fel,
- elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel.
A 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításai
A 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet tartalmazza azokat a jogszabályi előírásokat, melyek meghatározzák, hogy az egészségügyi szolgáltatók hogyan számolhatják el az elvégzett beavatkozások után járó finanszírozást. Fő szabály szerint az egészségügyi szolgáltatás után finanszírozás csak akkor számolható el, ha a beteg személyesen is megjelent az egészségügyi szolgáltatónál.
A telemedicina bevezetésével lehetővé válik, hogy bizonyos szolgáltatásokat úgy vegyenek igénybe a betegek, hogy nem kell személyesen jelen legyenek. Ezeknek az eljárásoknak a listáját a rendelet 6. melléklete sorolja fel:
- kontrollvizsgálat, konzílium a rendelőn kívül vagy telemedicina keretében,
- EEG telemetriával,
- EKG telemetriával,
- transztelefonikus EKG alkalmazása akut kardiális kórképekben,
- transztelefonikus EKG alkalmazása posztoperatív kardiális kórképekben,
- transztelefonikus EKG elektív esetekben,
- transztelefonikus EKG alkalmazása akut kardiális kórképekben mentési feladatok ellátása során,
- vastagbélszűrés során telepatológiával küldött minta előkészítése és küldése,
- vastagbélszűrés során telepatológiával küldött minta értékelése,
- kiegészítő pontszám vastagbélszűrés keretében történő másod szakvélemény kiadása esetén,
- teleradiographia dentalis,
- fájásmonitorizálás és számítógépes értékelése/eset,
- dokumentált pszichiátriai tanácsadás telefonon.
Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a módosításoknak köszönhetően a telemedicina hivatalosan is elfoglalta a helyét a magyar egészségügyben. Az infokommunikációs eszközök fejlődésének és terjedésének köszönhetően a jövőben várhatóan csak bővülni fog azoknak a szolgáltatásoknak a köre, melyeket telemedicina útján lehet majd igénybe venni. Ezekre a változásokra a gyógyszerészeknek is érdemes odafigyelniük, hogy a jó gyakorlatokat alkalmazni tudják majd a gyógyszerellátás területén.
