Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) 2015. október 22-én engedélyt adott az első genetikailag módosított onkolitikus vírus gyógyszerként történő forgalomba hozatalára. A T-VEC (talimogene laherparepvec) hatóanyagot tartalmazó, melanoma kezelésére szolgáló készítmény öt nappal később az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (Food and Drug Administration, FDA) engedélyét is megkapta az amerikai forgalmazáshoz, amivel a készítmény a daganatellenes szerek egyik teljesen új terápiás csoportjának első képviselőjévé vált.
A kutatások kiindulási pontja eredetileg a herpes simplex vírus (HSV-1) volt, mely számos módosításon esett át, hogy a kívánt célt elérjék. Első lépésként attenuálni kellett a kórokozót, hogy ne tudjon megbetegedést okozni, majd ezt követően növelték a daganatos sejtek iránti szelektivitást, így a vírus egészséges sejteket nem fertőz meg. Végezetül, a fokozott immunválasz elérése érdekében, granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktor (GM-CSF) termelésért felelős géneket építettek be.
A módosított vírus a tumorsejteket kétféle hatásmechanizmussal pusztítja el. Egyrészt a megfertőzött daganatsejtekben a vírus addig replikálódik, amíg az szétesik és elpusztul. Másrészt a széteső sejtekből antigének és GM-CSF citokinek szabadulnak fel, így a daganatba vonzzák a dendritikus sejteket, melyek a T-sejt mediált immunválasz indukálásán keresztül elpusztítják a nem fertőzött daganatsejteket is.
A megfelelő hatás elérése érdekében a T-VEC-et közvetlenül a tumorba kell injektálni, hogy az immunrendszernek ne legyen lehetősége a vírusok inaktiválására, mielőtt azok elérnék a daganatsejteket. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy egy szisztémásan is adható készítményt fejlesszenek ki, így elérhetővé válna olyan betegek kezelése is, akiknél a tumor elhelyezkedése miatt még nem alkalmazható a kezelés.