A Fidesz támogatja azt az elképzelést, hogy a jövőben csak úgy lehet gyógyszertárat alapítani, ha a többségi tulajdonos gyógyszerészi végzettséggel rendelkezik. Ennek súlyos következményei lehetnek – állítja Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke. hvg.hu: Miért baj az, hogy a javaslat szerint csak úgy lehetne patikát alapítani, ha annak a gyógyszerész a többségi tulajdonosa? – HVG
Korodi Karolina: Az nem lenne baj, hogy a jövőre vonatkozóan fogalmazna meg ilyen elvárásokat a törvény, de itt nem erről van szó. A javaslat a múltban kialakult tulajdonosi szerkezetet akarja a törvény erejével úgy átírni, hogy a patikusokat kötelezik a többségi tulajdon megszerzésére. Vagyis ha csak a jövőre vonatkozna, hogy mondjuk 2011 januárjától márpedig csak így lehetne patikát alapítani, azzal nem lenne baj, de a „salátatörvény”-javaslat paragrafusai szerint ez visszamenőleges hatályú.Egyébként az a legnagyobb probléma ezzel a kötelezettséggel, hogy a többségi tulajdon megszerzésére kötelezett patikusok ma még nem tudják, hogy ezt milyen forrásból tegyék meg. A gyógyszertári szektorról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy sokan tartoznak a szállítóiknak, a lejárt szállítói tartozás 15-20 milliárd forint nagyságú. Ehhez képest az iparág jövedelmezősége a fix árrés miatt csökkent, megtakarítások alig vannak. Vagyis, ha egy többségi tulajdon megszerzésére kötelezett patikus nem nyert a lottón, aligha van pénze a vásárlásra. Hitelt pedig kereskedelmi bank ma annak sem ad, aki átláthatóan, adósságok nélkül működik. Akkor miért pont ennek az ágazatnak adna? Szócska államtitkár úr pedig világosan fogalmazott: állami pénz erre nincs, pedig kéne legalább 16,5 milliárd forint. Honnan lesz?
hvg.hu: Ön szerint miért vet fel alkotmányos aggályokat a kormány patikaalapítást szabályozó tervezete?K.K.: Amennyiben a mostani formában fogadják el a javaslatot, akkor január elsejétől törvény kötelezi a gyógyszertárat üzemeltető tulajdonost, hogy adja el többségi tulajdonrészét, noha ezt nem akarja. Ezt a modellt korábban államosításnak hívták. Másrészt azért alkotmányellenes, mert egy korábban megszerzett tulajdonjogra vonatkozóan fogalmaz meg jövőbeni kötelezettségeket, vagyis visszamenőleges hatállyal akarja újrarendezni a tulajdonviszonyokat, és nem azt mondja, hogy 2011. január 1-től legyen így.
hvg.hu: Mire alapozza azt a nyilatkozatát, ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el és 2014-ig nem sikerül megállapodni a kormánnyal, az a meglévő patikák bezárásával, a fiatal gyógyszerészek ellehetetlenítésével és a betegellátás színvonalának romlásával jár majd?K.K.: Nagyon egyszerű. Ha a gyógyszerésznek, akit a törvény kötelez majd a többségi tulajdon megszerzésére, nincs pénze, hitelhez nem jut és az állam nem segít, akkor az a gyógyszerész tőlem mint jelenlegi többségi tulajdonostól nem tud üzletrészt vásárolni. Mint befektető, nem fogom áron alul eladni a gyógyszertári tulajdonomat, tehát bezárunk. A gyógyszerészemnek, asszisztensemnek, a takarítónőnek és még sorolhatnám – nem lesz munkája. Ahol pedig egy patika bezár, ott romlik az ellátás színvonala. Márpedig sok patika fog bezárni. A teljes interjú
itt olvasható – HVG