Az elektronikus vény bevezetésénél kiemelt szempont volt az egészségügyi adatok biztonsága, azaz, hogy csak a valóban arra jogosult személyek férhessenek hozzá az érzékeny információkhoz. Ebből kifolyólag már a rendszer elindulásánál felmerült a kérdés, hogy vajon az EESZT hogyan fogja majd kezelni a különböző expediálási jogosultságokat. Ennek tisztázása érdekében érdemes áttekinteni, hogy mit írnak a jogszabályi rendelkezések.
Gyógyszerek expediálása a gyógyszertárban
Az expediálási jogosultságok szempontjából legfontosabb rendelkezés a Gyógyszergazdaságossági törvényben található: gyógyszertárban gyógyszert csak gyógyszerészek és gyógyszertári szakasszisztensek adhatnak ki. A törvény egyúttal azt is előírja, hogy a szakasszisztensek esetében a jogosultságot külön miniszteri rendeletnek kell megállapítania.
A gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek szakmai és vizsgakövetelményeit a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet állapítja meg. A rendelet szerint az asszisztens a gyógyszerész irányítása mellett vesz részt az ellátásban, és részfeladatok elvégzésével segíti annak munkáját. Ezzel szemben a gyógyszerkiadó szakasszisztens ugyan gyógyszerész jelenlétében, de már önállóan látja el a feladatait. Ebbe beletartozik a vényköteles és a vény nélküli gyógyszerek kiadása, valamint az ezekkel kapcsolatos betegtájékoztatás és tanácsadás is.
Nagyon fontos, hogy sem a törvény, sem pedig a rendelet nem különíti el a vényköteles és a vény nélküli készítmények kiadását, így a gyógyszertári asszisztensek gyógyszertárban nem adhatnak ki semmilyen gyógyszert. Az teljesen egyértelmű, hogy a gyógyszertári szakasszisztensek is expediálhatnak önállóan, azonban van néhány olyan speciális helyzet, amikor mégis gyógyszerészre van szükség.
A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet egyik első rendelkezése, hogy vényre és megrendelőlapra a gyógyszertári szakasszisztensek is adhatnak ki gyógyszereket. Emellett azonban a rendelet több olyan esetet is megállapít, amikor a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés során a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, vagy a gyógyszerkiadási folyamatba gyógyszerész bevonása szükséges.
Gyógyszerészre van szükség:
- klinikailag jelentős interakció észlelése esetén,
- ha a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt,
- ha a párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll,
- ha a beteg-együttműködési hiány azonosított,
- a nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén,
- a beteg kérésére, vagy
- a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabály azt ugyan előírja, hogy szükséges a gyógyszerész bevonása az expediálás folyamatába, azt azonban már nem, hogy ezt dokumentálni is kellene. Ennek megfelelően sem a gyógyszertárban papír alapon, sem az EESZT-ben elektronikusan nem kell rögzíteni, hogy melyik gyógyszerészt vonta be a szakasszisztens a gyógyszerkiadásba.
Hozzáférés az egészségügyi adatokhoz
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény lehetőséget ad a gyógyszerészeknek, hogy egy évre visszamenőleg megismerjék a betegek egészségbiztosítási támogatással kiváltott gyógyszereinek adatait. Erre a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében van szükség.
A törvény teljesen egyértelműen fogalmazza meg, hogy ilyen lehetősége csak a gyógyszerészeknek van, tehát a szakasszisztensek ezekhez az adatokhoz az EESZT-ben sem férhetnek hozzá.
Fokozottan ellenőrzött szerek
A fokozottan ellenőrzött szerek forgalmazásának szabályait a 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet tartalmazza. A rendelet ugyan nem írja le kifejezetten, hogy a fokozottan ellenőrzött gyógyszereket csak a gyógyszerészek expediálhatják, azonban a gyógyszerkiadás szabályainál következetesen csak a gyógyszerészeket említi meg. Ebből értelemszerűen következik, hogy ezekben az esetekben sem expediálhatnak a szakasszisztensek.
Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás
A fentiekben a gyógyszerek gyógyszertári forgalmazásával foglalkoztunk, azonban az érdekesség kedvéért érdemes megnézni a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra vonatkozó szabályokat is. A gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásához a gyógyszerészeti hatóság külön engedélyére van szükség, aminek megszerzéséhez az üzlet tulajdonosának teljesítenie kell az előírt személyi és tárgyi feltételeket.
Meglepő módon a személyi feltételek között nem szerepel, hogy az eladónak bármilyen képzettséggel kellene rendelkeznie a gyógyszerek forgalmazásához. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy ezeket a készítményeket a gyógyszertárban még a gyógyszertári asszisztensek sem adhatják ki.
Önmagában az elektronikus vény bevezetése nem változtatott semmit a gyógyszertári dolgozók gyógyszerkiadással kapcsolatos jogain és kötelezettségein. Ugyanazokat a feladatokat ugyanúgy kell elvégezni függetlenül attól, hogy papír vagy elektronikus alapú-e a recept. Ha pedig a jövőben mégis történik majd valamilyen változás ezen a területen, akkor az biztosan egyszerre fogja érinteni mind a két típusú gyógyszerkiadást.
