A gyógyszertárak szakmai létszáma és a munkaerőhiány

Novemberben mutattuk be azt az országos kutatást, melyet a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet segítségével. A kutatással kapcsolatos első blogbejegyzésünkben a felmérésben résztvevő gyógyszerészek hátterét mutattuk be, a mai bejegyzésben pedig a gyógyszertárak szakmai létszámával, valamint a munkaerőhiánnyal kapcsolatos adatokat tekintjük át.

A szakmai létszám

A gyógyszertárak működése szempontjából nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő számú és képzettségű egészségügyi szakember, hiszen csak velük lehet megalapozni a magas színvonalon működő gyógyszerellátást. A gyógyszerészekhez intézett kérdéseinkkel megpróbáltuk feltérképezni, hogy mekkora és milyen összetételű egy átlagos gyógyszertár személyi állománya.

A kapott válaszokból az derült ki, hogy egy átlagos gyógyszertárban összesen 9,2 fő dolgozik. Ebben a számban benne vannak az állandó és helyettesítő gyógyszerészek és asszisztensek/szakasszisztensek, valamint az egészségügyi végzettség nélküli dolgozók is. Az alábbi ábrán részletesen is látszik, hogy hogyan áll össze a teljes dolgozói létszám. Az átlagos gyógyszertárban általában 2-3 gyógyszerész, 3 szakasszisztens, valamint 1-2 helyettesítő gyógyszerész és asszisztens végzi a szakmai munkát.

Vizsgálatunkban külön kitértünk arra is, hogy vajon az eltérő formában működtetett gyógyszertárakban van-e lényeges eltérés a foglalkoztatottak létszámában vagy sem. A kapott adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatott dolgozói szaklétszám alapján nincs lényeges eltérés a különböző tulajdonosi hátterű gyógyszertárakban. A hálózatos és a társulásban működő gyógyszertárakban az átlagos létszám ugyanúgy 9,4 fő volt, míg a magángyógyszertárakban átlagosan 8,6 fő dolgozik.

Demográfiai jellemzők

A személyi jogos gyógyszerészek 62%-a elmúlt 45 éves, míg a beosztott gyógyszerészek esetében az arány fordított, kétharmaduk 35 éves vagy fiatalabb. Figyelemre méltó, hogy a beosztott gyógyszerészek körében nagyon vékony a 36-45 éves korosztály rétege (20%), pedig nekik kellene hamarosan átvenni az idősebb gyógyszerészektől a gyógyszertár vezetését. Az ideális kormegoszlás a 40% (24-35 év között) – 35% (36-45 év között) – 20% (46-62 év között) lenne.

A személyi jogosok több, mint a fele rendelkezik húsz évnél hosszabb gyógyszertári tapasztalattal, és 76%-uk több, mint öt éve dolgozik ugyanabban a gyógyszertárban. Ennek egyik oka, hogy már a személyi jog megszerzéséhez is legalább öt éves szakmai tapasztalat szükséges. A másik ok, hogy a személyi jogos gyógyszertárvezető gyógyszerészek ritkábban váltanak munkahelyet, hiszen vezető beosztásban dolgoznak és tulajdonrésszel is rendelkeznek.

A beosztott gyógyszerészek esetében a hosszú szakmai tapasztalat ritkább, több mint kétharmaduk tíz évnél rövidebb időt dolgozott gyógyszertárban. Emellett a vezetőkhöz képest gyakrabban váltanak állást, a beosztottak közel 60%-a 5 éve vagy annál rövidebb ideje dolgozik ugyanabban a gyógyszertárban. A munkahely gyakoribb váltásának több oka is lehet: például a kedvezőbb fizetés vagy munkakörülmények, illetve a magánéletben bekövetkező változások (költözés, házasság).

A munkaerőhiány

A kutatás egyik kérdése az volt, hogy a személyi jogos gyógyszertárvezetők és a beosztott gyógyszerészek szerint mi az, ami a legnagyobb nehézséget okozza a gyógyszertárak mindennapi működtetésében. Érdekes módon mindkét csoportban ugyanaz a válasz jött ki első helyen: a gyógyszerészek 50%-a szerint a legnagyobb problémát a gyógyszertárakban a munkaerőhiány okozza. A különböző tulajdoni hátterű gyógyszertárakban egyaránt a szakasszisztensek felvétele okozta a nagyobb nehézséget, de ettől nem marad el nagymértékben a gyógyszerészek felvételének problémája. A munkaerőhiány elsősorban a vidéki gyógyszertárakat érinti, főleg a kisebb településeken.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyógyszerészek véleménye szerint mi fenyegeti legjobban a gyógyszertárak hosszú távú fenntarthatóságát. Itt első helyen a gyógyszerészek 52%-a a degresszív árrés jelenlegi rendszerét jelölte meg elsődleges problémaként, viszont rögtön utána 35%-kal a második helyen ismét a munkaerőhiány végzett.

A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek a szakemberhiányt tartják az egyik legfontosabb problémának. Éppen ezért arra is rákérdeztünk, hogy konkrétan az adott gyógyszertár tapasztalt-e már nehézséget, amikor új dolgozót keresett. A válaszok alapján a gyógyszertárak kicsit több, mint felében előfordult, hogy nem, vagy csak nehezen találtak megfelelő szakembert. Fontos megjegyezni, hogy nem csak gyógyszerészekből van kevés, a szakasszisztensek száma sem elegendő.

A helyettesítés

Láthattuk tehát, hogy a munkaerőhiány égető problémája a gyógyszerellátásba is begyűrűzött. A szakemberek hiányát a gyógyszertárak átmenetileg helyettesítő gyógyszerészekkel és szakasszisztensekkel tudják orvosolni. A kérdőívben résztvevőktől megkérdeztük, hogy az ő gyógyszertárukban dolgozik-e helyettesítő szakember. Országos átlagban a válaszadók 22%-a nyilatkozott úgy, hogy dolgozik náluk helyettesítő gyógyszerész. Emellett 8% mondta azt, hogy helyettesítő szakasszisztenseket is alkalmaznak. A helyettesítők létszáma nagyban eltér a különböző tulajdonosi hátterű gyógyszertárak között.

Ahogy az az ábrán is látszik, a legnagyobb arányban a hálózatban működtetett gyógyszertárak alkalmaznak helyettes gyógyszerészeket. Ami nagyon meglepő, hogy míg a hálózatban működő gyógyszertárak 27%-a alkalmaz helyettesítő szakasszisztenseket, addig a társulásban működő és a magángyógyszertáraknál ugyanez az arány csak 4%.

A helyettesítések mértékének reális megítéléséhez nem csak azt kell megvizsgálni, hogy hány gyógyszertárban vesz igénybe helyetteseket, hanem azt is, hogy milyen időtartamban. Ezért kutatásunkban erre is rákérdeztünk a gyógyszerészeknél. A kapott válaszok alapján egy átlagos gyógyszertárban hetente 13,7 órát helyettesítenek gyógyszerészek, és 19,3 órát szakasszisztensek. A helyettesítések átlagos óraszámát a tulajdonosi háttér szerint az alábbi ábra mutatja meg.

Ahogy az látható, a helyettesített órák számában már nincs jelentősebb eltérés. Amit itt érdemes kiemelni az az, hogy milyen magas a szakasszisztensek helyettesítési óraszáma. Az előző ábrával együtt a kapott eredmények azt mutatják, hogy ugyan kevés helyen helyettesítenek szakasszisztensek, de ahol igen, ott arányaiban többet dolgoznak, mint a gyógyszerészek.

Összességében azt láthatjuk, hogy a munkaerőhiány a gyógyszertárak esetében is jelentős probléma. Sajnos ma már nem csak gyógyszerészt, hanem szakasszisztenst is egyre nehezebb találni. Átmeneti megoldásként szóba jöhet helyettes szakemberek alkalmazása, ami jelentősen hozzájárul a gyógyszertárak működtetéséhez. Hosszú távon azonban mindenképpen megoldást kell találni erre a komplex problémára, mert, ha nem történik semmi, akkor az akár a gyógyszertárak fenntarthatóságát is veszélyeztetheti. Mindenkit érintő probléma, hogy a növekvő béreket a gyógyszertárak egyre kevésbé képesek kitermelni.