Hogyan NE teremtsünk koherenciát!

A salátatörvények rendelkezései között rendszeresen helyet kapnak olyanok is, melyek apróbb hibákat javítanak ki, esetleg pontosítanak vagy érthetőbbé tesznek bizonyos jogszabályi elemeket és pontokat. Ezekre a technikai jellegű módosításokra gyakran azért van szükség, hogy koherenciát teremtsenek a jogszabályokban található rendelkezések között. Ebben a bejegyzésben arról lesz szó, hogy egy ilyen apró változtatás mekkora zavart okozhat, ha nem elég körültekintő a jogalkotó.

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény 75. §-a mindössze csak az alábbi két rövid rendelkezést tartalmazza:

„Hatályát veszti a Gyftv.

  1. a) 51. § (1) bekezdésében a „létesíthet és” szövegrész,
  2. b) 52. § (1) bekezdésében a „létesítése és” szövegrész.”

Az eredeti előterjesztésben a módosítást mindössze ennyivel indokolták: „Technikai jellegű, koherencia-teremtő pontosításokat tartalmaz”. Lássuk, hogy ezzel a változtatással mennyire sikerült megteremteni az összhangot a gyógyszergazdaságossági (Gyftv.) törvényben!

A Gyftv. gyógyszerforgalmazásra vonatkozó általános szabályai közül a legelső a következő:

„48. § (1) Új gyógyszertár csak létesítési engedély és működési engedély alapján működtethető.”

Ez nem igényel túl sok magyarázatot: minden új gyógyszertárnak rendelkeznie kell létesítési és működési engedéllyel is. A Gyftv. az 53. § (1) bekezdésében tovább nyomatékosítja azt, hogy mennyire fontos is ez a két engedély: ezek nélkül gyógyszertár nem működhet.

dreamstime_m_45291273

A Gyftv. amellett, hogy előírja a szükséges engedélyeket, meghatározza azt is, hogy ki és hogyan kérelmezheti ezeket. Általános szabály, hogy a létesítés engedélyezéséről az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet (OGYÉI) dönt a kérelem beérkezését követő 30 napon belül. (Kivéve a közforgalmú gyógyszertárakat, mert ott pályázati rendszer van.) A kérelemben meg kell jelölni a létesíteni kívánt új gyógyszertár típusát, pontos címét, a szolgálati rendjét és a forgalmazási körét. Ezen kívül meg kell jelölni a megnyitás tervezett időpontját, és mellékelni kell a műszaki tervdokumentációt is.

Azonban nem csak az a lényeges, hogy mit kell benyújtani a kérelemmel együtt, hanem az is, hogy egyáltalán ki kérelmezheti az engedélyt. Intézeti gyógyszertárat eddig fekvőbeteg-ellátást végző intézmény, míg orvosi kézigyógyszertárat olyan háziorvos és gyermekorvos létesíthetett, aki olyan településen rendelt, ahol közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem működött. 2015. július elsejét követően azonban ennek vége.

A nemrég életbe lépett salátatörvény fent említett rendelkezései értelmében intézeti és orvosi kézigyógyszertárak esetén a Gyftv. a továbbiakban már nem fogja meghatározni azt, hogy ki kérelmezhetne létesítési engedélyt. Miért fontos az, hogy meghatározzák, ki nyújthatja be a kérelmet?

Intézeti gyógyszertárak esetén korábban lehetőség volt arra, hogy ne csak a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények (kórházak), hanem a velük gyógyszerellátásra szerződött gazdasági társaságok is létesíthettek intézeti gyógyszertárakat. Ez a lehetőség 2014. január elsejétől megszűnt. Azóta megtörtént az önkormányzati fenntartású kórházak államosítása is, és a feladatot előbb a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), majd 2015 márciusától a jogutód Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) látta és látja el. Annak ellenére, hogy a fenntartói feladatot egy közös állami intézmény látja el, az intézeti gyógyszertárak létesítéséről továbbra is a kórházak vezetői döntenek.

Orvosi kézigyógyszertárak esetén fontos körülmény, hogy a létesítési és működési engedély az orvos személyéhez van kötve. Létesítési engedély iránti kérelmet sem az ellátó gyógyszertár, sem az orvosi praxist működtető önkormányzat vagy gazdasági társaság nem nyújthatott be, ez egyedül a háziorvos és a gyermekorvos kiváltsága volt.

A most hatályba lépő változások elvileg összhangot teremtenek a Gyftv. különböző rendelkezései között, valójában azonban több kérdés is felmerül. A legfontosabb talán ezek közül, hogy mi lehetett a célja a jogalkotónak?

Az, hogy nem határozták meg, ki létesíthet intézeti és orvosi kézigyógyszertárakat, azt eredményezi, hogy nem lesz több kérelmező és nem lesz több új gyógyszertár sem. A közforgalmú gyógyszertárakról szóló B/1764. számú kormányzati jelentés adatai szerint 2013-ban 17 új intézeti és 12 új orvosi kézigyógyszertár kezdte meg a működését. Nem tartjuk valószínűnek, hogy az újabb gyógyszertárak létesítését egy „technikai jellegű” módosítással kívánta volna az egészségügyi kormányzat megakadályozni.

A módosítás célja lehetett volna az adminisztráció csökkentése is, ehhez azonban további módosítások is szükségesek lettek volna. A Gyftv. összes rendelkezésén következetesen át kellett volna vezetni a változásokat, és a létesítési engedélyt előíró szabályoknál felmentést kellett volna adni az intézeti és az orvosi kézigyógyszertáraknak. Ilyen típusú módosítások kidolgozásában a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége is készségesen részt venne.

A jelenleg is működő gyógyszertárakat a módosítás nem érinti, ők a már meglévő engedélyeikkel tovább működhetnek. Ha a módosítások ilyen formában hosszabb távon is fennmaradnak, akkor várható, hogy ezeknek a gyógyszertáraknak a száma idővel csökkenni fog, hiszen újabbak már nem létesülhetnek. Ha a kormányzat célja valóban az adminisztráció csökkentése volt, akkor – várhatóan egy újabb salátatörvényben – olyan új rendelkezések lépnek majd életbe, melyek kijavítják a mostani rendelkezések hiányosságait. És akkor végre megint koherencia lesz a Gyftv-ben.