Beszámoló az EFPC konferenciájáról 2. rész

A Hálózati Gyógyszertárak Európai Szövetsége (European Federation of Pharmacy Chains, EFPC) március közepén tartotta éves konferenciáját, melyről többrészes blogbejegyzésben számolunk be. A konferencia megnyitóján elhangzottakat és az első panel előadásait ebben a bejegyzésünkben mutattuk be. Új blogcikkünkben a konferencia második panelját foglaljuk össze, melynek témája az innováció volt.

A második panel első előadója Zdeněk Blahuta, a cseh gyógyszerészeti hatóság korábbi vezetője és az EFPC jelenlegi igazgatója volt, aki az év elején nemzeti koordinátorként részt vett a cseh koronavírus elleni oltási program megtervezésében, így személyes tapasztalatait is meg tudta osztani a járványhelyzet okozta nehézségekről.

Elmondása szerint a cseh vakcinációs terv megszületését és kivitelezését nagyban megnehezítették a szakmai és politikai viták. A súlyos járványhelyzet, a kevés elérhető vakcina, valamint a központi kormányzat és a régiók közötti feszültségek mind akadályt képeztek a kivitelezésben. Például az oltópontok kialakításánál a központi kormányzat az egészségügyi intézményekben gondolkodott, míg a régiók mobil vakcinációs pontokat képzeltek el. Emellett az egyenletes ellátás is gondot okozott, egyes területeken feleslegek alakultak ki, máshol a gyártói szállítási problémák miatt volt kevés a vakcina.

A program kialakításánál össze kellett egyeztetni a beérkező vakcinák mennyiségét az éppen oltandó rizikócsoport méretével, hogy biztosan jusson mindenkinek a tervezett oltásokból. Először az egészségügyi dolgozókat is két csoportra osztották (első vonalban dolgozók és mindenki más), azonban végül egy körben oltották őket, a gyógyszertári dolgozókkal együtt. A vakcináció nyomon követésére létrehoztak egy adatbázist, és kötelezővé tették az előzetes regisztrációt, hogy jobban össze tudják hangolni a készleteket az oltandók számával. A nehézségek ellenére a program elindult, és az előadásában az első eredményeket már be is tudta mutatni.

Előadása második felében Blahuta egy olyan gyógyszerészek körében végzett felmérés eredményeit osztotta meg a közönséggel, mely a járványhelyzettel kapcsolatos attitűdöket mérte fel. A kapott válaszok alapján kiderült, hogy a gyógyszerészek egy része segített a betegeknek a vakcina regisztrációban, és fele részük a gyógyszertári vakcinációban is hajlandó lenne részt venni.

Ez utóbbival kapcsolatban már hivatalos egyeztetések is indultak, azonban a bevezetéshez több feltételnek is teljesülnie kell. Ezek közül Zdeněk Blahuta főleg a képzést és a megfelelő dokumentációt emelte ki. Előadása záró gondolata az volt, hogy a nehézségek ellenére a megszerzett tapasztalatokat a gyógyszertárak hasznosítani fogják a jövőben a szolgáltatásaik fejlesztéséhez.

A pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerészeti Karának egykori dékánja, Ján Kyselovič előadásának elején elmondta, hogy a járvány az egészségügyben is felgyorsította az innovációs folyamatokat, azonban a gyógyszerellátásban tapasztalható munkaerőhiány hátráltathatja a szolgáltatások megújítását.

Kyselovič szerint a járvány jelentős mértékben megnövelte a gyógyszerészek munkájának jelentőségét a betegek életére. A gyógyszertárak végig nyitva maradtak a lezárások alatt, és a gyógyszerészek fontos felvilágosító tevékenységet folytattak a koronavírus elleni hatóanyagokról (ivermectin és remdesivir), a gyógyászati segédeszközökről (tesztek), és az új vakcinákról.

A gyógyszerellátásban tapasztalható innovációt azonban hátráltathatja a gyógyszertárakban tapasztalható munkaerőhiány. Egy néhány évvel ezelőtt elkészült uniós jelentés szerint az egészségügy harmadik legnagyobb problémája a szakmai személyzet hiánya, közvetlenül az elöregedés és a multimorbiditás után.

Az egészségügyi reformok kidolgozásánál számos tényezőt figyelembe kell venni, és alapvetően újra kell gondolni az egészségügy szerepét. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegségek megelőzésére és fel kell használni az elmúlt év tapasztalatait. Univerzális megoldás nem lesz, minden országban más és más megoldások lehetnek célravezetők. Az új gyógyszertári szolgáltatások bevezetésénél pedig nem csak a szakmai személyzet létszámát kell biztosítani, hanem ezeknek a szakembereknek megfelelő képzettséggel is kell rendelkezzenek.

A járvány hatására jelentősen megváltoztak a szerepek az egészségügyben, az orvosoknak jobban kell támaszkodniuk a gyógyszerészekre, hiszen ők többet találkoznak a betegekkel. Egy ilyen helyzetben felértékelődik a gyógyszerészek szerepe, ezért mindenben támogatni kell őket, hogy megfelelő felkészültséggel tudják ellátni ezt az új feladatot.

A graduális és a szakképzés nagyon hasznos, azonban a gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészeknek újfajta továbbképzésekre van szükségük az új képességek megszerzéséhez. Ebben a gyógyszerészeti egyetemeknek vezető szerepet kell vállalniuk.

Végezetül Kyselovič elmondta, hogy a digitális átállásnak köszönhetően nagy mennyiségben állnak rendelkezésre egészségügyi adatok, melyekre jól működő gyógyszertári szolgáltatásokat csak magasan képzett gyógyszerészekkel lehet alapozni. Természetesen ezeknek az új szolgáltatásoknak a bevezetése nem csak a gyógyszerészeken múlik, hanem azon is, hogy a társadalom mennyire kész ezeket befogadni.

Az előadói pódiumon Ján Kyselovič-ot Attila László követte, a román parlament egészségügyi bizottságának elnöke, aki a koronavírus járvánnyal kapcsolatos romániai eseményekről tartott beszámolót.

Három évvel ezelőtt a román parlament elfogadott egy törvényt az oltások szabályozására, melynek részeként azt is előírták, hogy különleges járványhelyzetekben egyes védőoltásokat kötelezővé lehet tenni. A koronavírus pandémia kialakulásával ez a különleges helyzet előállt, azonban a rendelkezés alkalmazása helyett inkább a törvény módosítása mellett döntöttek. A helyzet kiértékelését követően arra a következtetésre jutottak, hogy a járványhelyzet ellenére sem lehet minden védőoltást kötelezővé tenni, mert vannak esetek, amikor a döntést az egyénekre kell bízni. Ennek megfelelően a koronavírus elleni vakcina sem lesz kötelező oltás Romániában.

Mindenesetre a törvény módosítása lehetőséget ad arra, hogy a gyógyszertárak szolgáltatásai közé bekerüljön a védőoltások beadása is. Ennek a szolgáltatásnak a bevezetése minimális képzéssel és infrastrukturális befektetéssel megoldható lenne.

Emellett a gyógyszertárak egy másik felmerült probléma megoldásában is segíthetnek. Az egészségügyi szolgáltatók elérhetetlensége miatt a krónikus betegek gondozása leromlott, aminek javításában a gyógyszertári dolgozók segíthetnek.

Végezetül az is felmerült, hogy a gyógyszertárak részt vehetnének a koronavírus tesztelésben. Romániában a lakosság részére is lehetővé tették, hogy egészségügyi szakembereknek szánt antigén teszteket vásároljanak. Ezeket azonban sokan nem tudják szabályosan használni, illetve nincsenek tisztában azzal, hogy mit kell tenni pozitív minta esetében. Ezért célszerű lenne engedélyezni a gyógyszertárak számára, hogy elvégezzék a teszteket, és kapott eredmények alapján segítsék a betegeket.