Érthetetlen, aggályos, versenyjogi és betegbiztonsági kérdéseket vet fel – röviden így summázható a szakmai szervezetek véleménye az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásról szóló kormányrendeletről, amely szerintük egyértelműen beazonosítható, kormányhoz közeli szereplőket hoz helyzetbe.
Újabb kormányrendelet borzolja a kedélyeket az egészségügyben. Az Index korábban részletesen beszámolt a közforgalmú gyógyszertárak fiókpatikáit érintő rendeletmódosításról és annak hátteréről, amely most ismét reflektorfénybe került.
2024. február 22-én megjelent a Magyar Közlönyben a kormány 33/2024. (II. 22.) korm.-rendelete az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásról. A rendelet előzményeként a 2023. évi LIII. törvény 2023. július 7-i hatálybalépéssel módosította a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, amely az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére előírta az „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” alapfeltételeit. E szerint az intézeti gyógyszerellátást valamennyi állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetben és az önként csatlakozó nem állami fenntartású fekvőbeteg-gyógyintézetekben „projekttársaság” veszi át „hirdetménnyel induló Kbt. (közbeszerzési törvény) szerinti eljárás” után. A törvénymódosítás a rendeleti szintű részletszabályok megalkotására a kormányt hatalmazta fel.
A kormányrendelet értelmében a projekttársaság az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatása keretében
- ellátja a közvetlen lakossági gyógyszerellátást nyújtó „vényforgalmas részlegek” szaktevékenységéhez szükséges beszerzési, eltartási, raktározási, ellenőrzési, kiszolgáltatási feladatokat,
- nagykereskedelmi tevékenységet folytathat,
- megvalósítja a vényforgalmas részlegek egységes arculatához szükséges fejlesztéseket,
- ellátja az intézeti gyógyszertár alapfeladatához kapcsolódó gyógyszerek készletezésével, rendelkezésen tartásával, ellenőrzésével és kiszolgálásával kapcsolatos, valamint a koordinációs és logisztikai feladatokat,
- lehetőséget kap az alap- és szakfeladatok tekintetében arra, hogy azokat más egészségügyi szolgáltató útján biztosítsa, megvalósítja és működteti az egyedi gyógyszeradagoló rendszereket,
az általa biztosított informatikai rendszert köteles használni az intézeti gyógyszertár.
Az intézeti gyógyszertár dolgozóinak megmarad az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk, a munkáltatói jogok zömét a fekvőbeteg-gyógyintézet felső-vezetői gyakorolják.
A Kbt. szerinti közbeszerzési (koncessziós) eljárás lefolytatására, az eljárás nyertesével a Kbt. szerinti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére az általános politikai koordinációért felelős miniszter a Nemzeti Koncessziós Iroda közreműködésével jogosult. A jelenlegi információk szerint a tendernek ez év végéig le kell folynia.
„A Magyar Gyógyszerészi Kamara által tavaly nyáron látott tervezethez képest nem történt a potenciális kockázatokat érintő érdemi változás” – mondta az Indexnek Hankó Zoltán, az MGYK elnöke.
A törvénymódosítást és a rendelettervezetet a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a kamara Kórházi-Klinikai Területi, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Lakossági Gyógyszerellátási és Kórházi-Klinikai Tagozata, valamint a Magyar Kórházszövetség 2023 nyarán hivatalos dokumentumokban kifogásolta és számos részében megalapozatlannak, indokolatlannak és kockázatosnak értékelte. A továbbiakban azonban egyik szakmai szervezettel sem történt egyeztetés, álláspontjuk figyelmen kívül hagyását nem indokolták a politikai döntéshozók.
…
Nem látják a pozitív hozadékot
Hasonló húrokat pendített meg a gyógyszertárak érdekeit képviselő szervezet. Az Index megkeresésére küldött válaszukat változtatás nélkül közöljük:
„A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) továbbra sem ért egyet az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás rendszerének kialakításával és annak módjával. A múlt héten kihirdetett, a kormány 33/2024 (II. 22.) rendelete olyan részletszabályokat tartalmaz a rendszer elképzelt működtetésére vonatkozóan, amelynek szabályai, keretei nincsenek kidolgozva. További aggályunk, hogy az intézeti gyógyszerellátási szolgáltatás egy projekttársaság kezében fog összpontosulni, amely egy személyben kvázi felügyelő és hatósági hatásköröket kap, illetve ellenőrzési, szabályalkotási, munkáltatói jogosultságai révén a rendszer működtetése a biztonságos gyógyszerellátást is veszélyeztetheti. Ezért is érthető számunkra, hogy több szakmai szervezet – köztük a HGYSZ is – kifejezte aggályait a rendelet korábban megismert szabályaival és a projekttársaság ágazatba történő belépésével kapcsolatban. A 2000-es években volt már hasonló kísérlet az egészségügy és a gyógyszerellátás területén, de az végül sikertelenül zárult, mivel sem a betegek, sem az egészségügyi intézmények, sem pedig az állam számára nem hozott minőségi javulást.
A rendelkezésre álló szabályozás és információk alapján az egyik legfőbb aggályunk, hogy nem látjuk a projekttársaság bevonásának pozitív hozadékát, mivel nem egyértelmű, hogy miben fog fejlődni, előrelépni az ágazat, különös tekintettel az intézeti gyógyszertárakra. A kórházakban működő gyógyszertárak eddig is rendkívül magas színvonalon működtek, ezért meglátásunk szerint a szolgáltatás minőségének biztosítása érdekében nincs szükség külső, még nem is létező vállalkozás bevonására. Emellett várhatóan a kórházi adósságállomány kérdését sem oldja meg, mivel csak egy újabb szereplő lép be az ellátási láncba, ami nem ad garanciát a működés gazdaságosabbá és biztonságosabbá tételére.
Az intézeti gyógyszertárak alapfeladata a fekvőbeteg-gyógyintézet gyógyszerekkel való ellátása. Ezenfelül további feladatként úgynevezett vényforgalmú egységek révén a lakosságot is közvetlenül elláthatják a közforgalmú gyógyszertárakhoz hasonló módon. Míg a közvetlen lakossági betegellátó tevékenység tekintetében nincsen különbség az intézeti és a közforgalmú gyógyszertárak között, a létesítésre és a működtetésre vonatkozó szabályok eltérőek, ezek lényegesen szigorúbbak a közforgalmú gyógyszertárak esetében. Az intézeti gyógyszertárak vényforgalmú egységeinek eltérő feltételekhez kötött létesítése lehetővé teszi azt, hogy ezek a kórházak bármely, a feltételeknek megfelelő telephelyén megnyithatóak legyenek, akár egy már régóta működő közforgalmú gyógyszertár közvetlen közelében is. Ez a törvényben biztosított, kötelező népességszám szerinti távolság figyelmen kívül hagyása miatt a biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátás törvényi alapelveivel ellenkezik, nem utolsósorban pedig ezzel komoly versenyhátrányt, avagy a működést veszélyeztető gazdasági hátrányt okoz az érintett közforgalmú gyógyszertáraknak. Ez utóbbiak, azaz a közforgalmú gyógyszertárak létesítése viszont továbbra is szigorú feltételekhez kötött mind az ellátandó lakosságszám, mind a legközelebbi gyógyszertár távolsága tekintetében, ellentétben az intézeti gyógyszertárakkal. Ugyanez elmondható a gyógyszertári szakszemélyzetre és gyógyszertári kialakításra vonatkozó szabályokra is. Az a körülmény, hogy az intézeti gyógyszertárak gyakorlatilag kizárólagosan a projekttársaságtól szerezhetik be a gyógyszereket, és emellett a projekttársaság munkáltatói jogkörrel irányítja az általa működtetett intézeti gyógyszertárak kiskereskedői tevékenységét, hátrányosan befolyásolhatja a biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátást.
Ezt a jelenleg is fennálló kettős mércét fókuszba hozza, ha egy olyan profitorientált vállalkozás kap kulcsszerepet az intézeti gyógyszertárak működtetésében, amely érdekelt új lakossági gyógyszerellátó egységek létesítésében. Ezáltal a versenyhátrányba kerülő, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást alapvetően biztosító közforgalmú gyógyszertárak működése mind gazdasági, mind pedig szakmai szempontból veszélybe kerülhet.
A törvényi alapelvek figyelmen kívül hagyása ugyancsak tetten érhető a gyógyszertárak tulajdonlását illetően is. A 2017-ben lezárt tulajdonosi program alapján a közforgalmú gyógyszertárak csak akkor működhetnek, ha többségi gyógyszerészi tulajdonban vannak. Ennek egyik fő indoka az volt, hogy a gyógyszerellátás biztonságát a többségi gyógyszerészi tulajdon biztosíthatja. A változások következtében a gyógyszertár fennmaradásának biztosítása érdekében a gyógyszerészek sok esetben rákényszerültek, hogy – akár hitel felvétele árán is – kivásárolják a gyógyszertár 51 százalékos tulajdonrészét. A közvetlen lakossági gyógyszerellátási szolgáltatásba belépő projekttársaságnál ilyen feltételek nem szükségesek, azaz nincsen kötelező gyógyszerészi tulajdon.”
A teljes cikk az index.hu oldalon olvasható.
